Négylábúak négy keréken – hogyan utazzunk kedvenceinkkel?

Az ebek többsége kifejezetten élvezi az autózást, és számos gazdi már kölyökkortól kezdve szoktatja kutyáját az utazáshoz. Persze ez felnőtt négylábúaknál sem lehetetlen küldetés, de érdemes fokozatosan, türelmesen dolgozni a kutyák autóhoz fűződő viszonyának fejlesztésén. Első lépésként az állatnak az álló gépkocsiban kell otthonosan éreznie magát, majd, ha ez megtörtént, jöhetnek a rövid utak és csak ezt követően vállaljunk nagyobb autós kirándulást.

Bármilyen vonzó is az ölünkbe venni kedvencünket, a KRESZ szerint a kutya rakománynak számít, ezért elhelyezése során a közlekedés és az utasok biztonsága az elsődleges szempont. Kutyusunk megfelelő, szabályszerű szállítása természetesen az ő érdekét is szolgálja, hiszen már egy erősebb fékezésnél zúzódásokat szerezhet.

Nagyobb termetű kutyákat fémből vagy műanyagból készült boxban utaztassunk, amelyet stabilan rögzítünk a csomagtartóban. Közepes méretű kutyák számára megbízható megoldást kínál az autós hám: ennek része az utast rögzítő, biztonsági övcsatba kapcsolható szíj, ám ügyeljünk arra, hogy a hámra, és ne a nyakörvre csatoljuk – így az eb gerincét is védjük, ha hirtelen kell a fékre taposnunk. Ha féltjük az ülést, ruházzunk be egy autós védőhuzatra, amely megóvja a hátsó ülést a szőrszálaktól és egyéb szennyeződésektől, további előnye pedig, hogy utazás után könnyen tisztítható. Kisebb méretű kutyusoknak ajánlott a biztonsági autós ülés, amelyet a kiválasztott ülés fej- és háttámlájára kell rögzíteni. Az üléshez öv csatlakozik, amely a kutya hámjához kapcsolva tartja a helyén a benne utazó állatot.

A megfelelő elhelyezés és szállítás mellett azt is tartsuk észben, hogy az utazás előtt pár órával és útközben ne adjunk ételt kutyánknak, nehogy gond legyen a gyomrával.

Bár a háziállattal való nyaralás hallatán a többség a kutyákra asszociál, hazánkban is akadnak olyan macskatartó gazdik, akik kedvencükkel utaznak. A macskák általában jobban szeretnek megszokott környezetükben tartózkodni és többnyire stresszként élik meg, ha kimozdítják őket otthonukból, de sok múlik az állat személyiségén és nevelésén is. Kétségkívül nagyobb kihívás, de a kutyákhoz hasonlóan doromboló társainkat is javasolt fiatalkortól szoktatni az utazáshoz, kisebb utakkal kezdve a „kiképzést”.

Nyáron a nagy hőségben minket is megviselnek a közlekedési dugók és az autópályán kígyózó kocsisorok. A kutyák számára különösen kellemetlenek az ilyen szituációk, ezért az utazás tervezésekor úgy kalkuláljunk, hogy az indulás időpontja lehetőleg ne a legforgalmasabb és legmelegebb időszakra essen, valamint kerüljük a zsúfolt utakat!

Kutyás utazás során mindig a megszokottnál hosszabb menetidővel tervezzünk, 2-3 óránként szüneteket beiktatva az autózásba.Ha megállunk egy autós pihenőben, parkolóban, ne feledkezzünk meg a póráz használatáról, hiszen az ismeretlen zajoktól a kutyus megriadhat és elszaladhat. Ilyenkor gondoskodjunk a folyadékpótlásról, sétáljunk egyet, így kutyánk átmozgathatja magát és elvégezheti a dolgát is.

Az út során a légkondit mértékkel használhatjuk, de ne érje közvetlenül hideg levegő az ebet, a hátsó ablakokra pedig napellenzőt is tanácsos felhelyezni, hogy megóvjuk a direkt napsütéstől bundás barátunkat. És végezetül, az egyik legfontosabb alapszabály: sose hagyjuk kutyánkat őrizetlenül a felforrósodott autóban!

Természetesen bizonyos alapszabályok a macskák szállítására is érvényesek. Esetükben is szükségünk lesz megfelelő szállítókosárra, amit biztonsági övvel rögzíthetünk az autó üléséhez. Sok macska nehezen barátkozik meg a titokzatos hordozóval, ezért már nyaralás előtt szoktassuk hozzá: a szállítóeszközt tartsuk nyitva a szobában, így cicánk magától felfedezheti az új zugot. A közös játékba is beiktathatjuk az utazókosarat, hogy az állat pozitív élményeket kössön hozzá. Ezenkívül macskamentával vagy az állatkereskedésekben és -patikákban kapható feromonspray-vel is kezelhetjük a dobozt, megnyugtatóbbá téve azt a cica számára. Kényelmesebb lehet az utazás, ha egy régi törölközőt vagy plédet is bekészítünk a kosár aljára, ráadásul a textil akkor is kapóra jöhet, ha szőrös barátunk izgalmában véletlenül bepisil – erre az esetre nem árt, ha tartalék pokróccal is számolunk.

A slusszkulcs elfordítása előtti órákban az esetleges rosszullétek elkerülése érdekében már ne etessük a cicát, és alaposan szellőztessük át a gépkocsit. Az utazás időtartama alatt azonban óvatosan az ablakokkal, a macskák többsége ugyanis érzékeny a huzatra. Az autó hőmérsékletét illetően a kutyás szabályok itt is érvényesek, ahogy az itatás is fontos a nyári kánikulában, hiszen a macskák nehezen hűtik le magukat, és a testük könnyen túlhevül a nagy melegben.

Az utazással járó stresszt mérsékelhetjük, ha beszélünk a kisállathoz, és a szállítóeszközbe ismerős szagokat hordozó dolgokat teszünk– az egyik kedvenc játéka tökéletes lehet erre a célra. Rövidebb utak alkalmával macskánkat nem érdemes kivenni a hordozóból, ám hosszabb utak során a hámhoz szokott macskákat 1-2 óránként kivehetjük a szállítókosárból. Sétáljunk velük egy kicsit kevésbé forgalmas és zajos helyeken, de mivel nagy szabadulóművészek, figyeljünk arra, hogy legyen rajtuk a hám, amikor nyílik az autó ajtaja!

Miután megérkeztünk, hagyjunk időt a cicának, hogy megnyugodjon, felfedezze új birodalmát és ismét teljes biztonságban érezze magát. Ne hagyjuk magára érkezés után a szálláshelyen, maradjunk mellette. Készítsük elő az otthon illatát hordozó megszokott dolgait, a szállítóeszközét pedig vegyük ki az autóból, és tegyük könnyen hozzáférhető helyre, hogy ne szokjon el tőle az állat. Szállásunkon csakis zárt ajtó és ablak mellett engedjük el a macskát a szobában, szellőztetéskor pedig a biztonság kedvéért tegyünk rá macskahámot, nehogy meglógjon egy óvatlan pillanatban.